 |
| Húslevest nem mertem lefényképezni :) |
Múlt héten vettem a piacon egy házinak mondott tyúkot a hentesnél, de valószínűleg az is volt, mert olyan íze volt és a csontja is olyan volt!
Mivel más nem volt itthon és nem volt kedvem elmenni vásárolni (pénteken Ötye volt), így hát elgondolkoztam, hogy mit is főzzek?!
Nos az egész tyúkot megfőztem levesnek és utána a megfőtt húsit, combok, hát, mell, lefejtettem, felvágtam apró darabokra. Ebből csináltam hortobágyi palacsinkát! Nagyon finom lett!!
Mondjuk a leves lefőtt, mert közben férjjel megszereltük a rohadt redőnyöket! Egy éve lakunk itt és a nappaliban a két nagy redőny az már kaputt! Egyik hevedere elszakadt, ezt volt a legnehezebb megcsinálni, tegnap este is csináltuk vagy két órát, mert nekünk este kell szerelni. Aztán reggel is ezzel kezdtük, vagyis feltettem a levest főzni és kimentem szerelni urammal, Tibivel. Igen ám de egyszer rosszul csavartuk fel a hevedert, újra szét kellett szedni, aztán nem jól tettük fel a síneket, újra le kellett venni, ezalatt a leves szépen elfőtte a levét, az íze nagyon finom volt, de kb tyúk kocsonyát tudtam volna belőle gyártani, gyorsan felöntöttem jó sok vízzel, így aztán zavaros lett, de nagyon finom!!!
 |
| Már majdnem kész, és nem kellett szerelőt hívni!!! |
Aztán megcsináltuk a redőnyt, viszont a belső behúzó tönkre ment, na akkor férj káromkodott egy nagyot, dettó én, mert amit el lehet rontani a konyhában azt mind bemutattam a mai ebéddel, a non plus ultra az volt, hogy a leves zöccségeket és húst ráöntöttem az asztalra, ekkor már nem bőgtem, hanem röhögő görcsöt kaptam!
Aztán a kerámia lap túlmelegedett, így meg kellett keresni a biztosítékot, hogy lekapcsoljuk! A kevéske levestészta így nem főtt meg, sebaj levesbetétnek a maradék palacsinta szolgált csíkokra vágva, hogy ez előbb nem jutott eszembe, holnap is azzal lesz!!!
Férj ebéd után megkérdezte, hogy megszereljük a másik redőnyt is, itt meg a fenti görgő tört szét és a lenti doboz sem csavarta már fel a hevedert! Már ügyesebbek voltunk és fél óra alatt megszereltük, szerencse ez nyíló teraszajtó, így egyszerűbb is volt a dolgunk, nem kellett a teljes redőnyt leszerelni!
Igaz az anyagok pénzbe kerültek, de megspóroltuk a redőnyös kijövetelét, akik általában ilyen munkáktól szerintem hányingert kapnak, hogy más trehány munkája után takarítsanak!!!
Hiába vettük újonnan a lakást, egy csomó minden olyan szarul lett megcsinálva, hogy lassan szakik leszünk! Ja tegnap még termosztátot is cseréltünk, mert az is tönkre ment, még szerencse, hogy férj bekötötte, így az villanyszerelőt is kiiktattuk! Végre nem fázunk!! Igaz ez is 15 rugóba került....
Most már csak az kéne, hogy a hőszivattyú működjön a társasházba, már bent van, de még mindig kéne hozzá pénz, hogy végre az iszapos víz ne dugítsa el!
Tiszta élvezet és kihívás házasnak lenni, igaz csak sorházasnak, de egy unalmas hétvégénk sincs, építhetjük magunknak a lakást, mert természetesen a kivitelezőre várhatunk, amíg hosszú szakállunk nem nő..... :(
:))))
VálaszTörlésMost jót vigyorogtam, de persze nem rossz indulatból! Ilyen ez, mikor az ember lánya-fia magára marad, pláne a fagyban! :) De élvezzétek! Fogd fel úgy, mint egy párterápiát! Én legalábbis így teszem. Mi mindent ketten végzünk a házon, és élvezzük, morgunk közben vagy esetleg nem beszélünk vagy 4 napig, de utána nagyon jó! :) És persze nekünk jó kis parasztházunk van 120 nm2-en, úgyhogy mindig van mit csinálni. De legalább egy csomó pénzt spórolunk, mert apánk mindenhez ért! :)
Mi is volt, hogy jól elküldtük egymást a sunnyogosba, de aztán jókat röhögtünk, hogy milyen bénák vagyunk!:))) Lassan mindenbe beletanulunk! Férjemnek sajnos nem volt kitől megtanulnia mindent, de neki egy barkácsbolt olyan örömmel ér fel, mint nekünk a ruhásbót, nem lehet kirángatni onnan! :))
VálaszTörlésApám és az ő apukája is mindenhez értett, régen az emberek mindenhez értettek! Ma meg... Remélem mi is fogunk még sok mindenhez! :))) Bár ne dőljön ránk a ház :D